tunisiaflagTunézia, Tunisz -  Háromezer dühös muzulmán tüntetőt próbált megnyugtatni a kormányszóvivő Tuniszban a kormánypalota előtt, ahol rendőrkordon választja el a baloldali és az iszlamista tiltakozókat.

Egyik tábor sem bízik a másikban és mindkettő azzal vádolja a másikat, hogy erőszakkal hatalomra tör. Az iszlám aktivisták szerint a választások egyértelműen megmutatták, hogy Tunézia nem világi többségű ország, ezért a kisebbségnek el kell fogadnia a vallás előírásait a hétköznapi életben. Az iszlám aktivisták pl. azt követelik, hogy az egyetemeken válasszák szét a fiúkat és a lányokat. A szebbik nem képviselői pedig viseljék kötelezően a nikábot, a muzulmán nők hagyományos viseletét. Egy nagy egyetemi kampuszt már megszálltak a vallásos aktivisták, akik a gyakorlatban is végre akarják hajtani az elképzeléseiket. A választásokon győztes Ennahda párt elhatárolódik ezektől a követelésektől, legalábbis szóban.

 

A baloldali pártok attól tartanak, hogy az Ennahda alkotmányos puccsra készül. Ezt nyíltan meg is fogalmazzák a baloldali tüntetők a kormánypalota előtti téren. Az ő követelésük: Szabadság, munka, emberi méltóság! Arra emlékeztetnek, hogy a forradalom Tunéziában azzal kezdődött, hogy egy rendőrök által zaklatott utcai árus tiltakozásul felgyújtotta magát. A baloldali tüntetők között sok a nagyvárosi munkanélküli, akik azt érzik, hogy a forradalom kezdete óta a gazdasági helyzet egyre rosszabb. Idén valószínűleg stagnál a gazdaság, jövőre visszaesés várható. Mindeközben a fiatalok fele munka nélkül teng- leng.

Mit tesznek eközben a kormánypártok? Vitatkoznak! Az Ennahda és két világi szövetségese kölcsönösen azzal vádolja egymást, hogy túlhatalomra törekszik. A hétvégén nagy nehezen megállapodtak abban, hogy hogyan osszák el a hatalmat egymás között. Most még a nemzetgyűlésnek kell megszavaznia ezt a paktumot. Majd jön a köztársasági elnök megválasztása és a kormánynak munkához kell látnia. A dühös tüntetők ugyanis eredményeket várnak, mind az iszlám pártok oldalán, mind a baloldalon. A kormánynak úgy kell megnyugtatnia őket, hogy közben az ország legfontosabb bevételi forrása, a turizmus ne szenvedje meg a változásokat, mert különben az arab tavasz első sikeres forradalma azzal nézhet szembe, hogy míg a diktatúra idején évi öt százalékos volt a gazdasági fejlődés és tódultak a turisták Tunéziába, a demokratikus kormány csak nulla százalékot képes produkálni, a turisták meg félnek felkeresni az észak afrikai országot, hiszen nem tudják: a rendőrség megvédi- e őket, ha dühös muzulmán tüntetők követelik, a hölgyek ne fürdőzzenek félmeztelenül a Földközi tengerben.